PESZÁHI SZÓTÁR
ÁVÁDIM HÁJINU: Vagyis rabszolgák voltunk, Peszáh ünnepének fontos kiindulópontja. Dal is, amit énekelünk a Mágid rész elején a Széderestén, amikor elkezdjük mesélni a kivonulásunk történetét.
ÁRON: Mózes testvére, ő volt, aki vele ment a fáraóhoz. Mózes nehéz beszédű volt, ezért Áron szólt a nevükben. Áron lett a papi dinasztia feje. Amikor Mózes a Szinai-hegyen átvette a parancsolatokat és késlekdett, a nép elvesztette bizalmát és bálványt akartak készíteni. Áron vezette őket ebben.
ÁVIV: Tavasz. Ennek az ünnepe Peszáh többek között. A tavasz nemcsak az ünnep évszakja, hanem annak az újjászületésnek is a jelképe, mely a szolgaságból való megszabadulással és a zsidóság néppé válásával jár.
ÁFIKOMÁN: Görög szó és desszertet jelent. A Szédereste folyamán a három maceszből a középsőt kettétörjük és az egyik darabot elrejtjük vagy engedjük, hogy elcsenjék. A vacsora azzal zárul, hogy meg kell keresni/vissza kell adni, mert desszerttel kell, hogy befejeződjön a lakoma. Ha gyerek van a családban, szokás ajándékot adni, ha megtalálja/visszaadja. Ekkor kis darabokra törjük és szétosztjuk, hogy mindenki elfogyaszthassa az utóételt.
AKI MÉG KÉRDEZNI SEM TUD: A Hágádában említett négy gyermek közül a negyedik, aki még kérdezni sem tud, s így kérdés nélkül kell elmesélni neki az egyiptomi kivonulás történetét.
BÉKÁK: A második csapás. Tízből. Minden tele lett békákkal.
BÁREH: A Szédereste egyik lépése, amikor áldást mondunk a vacsorára és megisszuk a harmadik pohár bort.
BÁBÁK: Sifrá és Puá a két bába, aki nem teljesíti a fáraó parancsát. A Tórában héber bábáknak írják le őket és a rabbik között vita van, hogy ők zsidók lettek volna, vagy a héberek bábái.
BÖLCS: A Hágádá, azaz a kézikönyv, melyet követve végigcsináljuk a Széderestet, négy gyermekről szól, ezek közül az első a bölcs. A bölcs gyerek belekérdez, már van valami tudása, érdeklődik, sok kérdése van.
BOR: Ezzel szenteljük meg az ünnepet. Négy pohárral fogyasztunk belőle a Széderesten.
BDIKÁT HÁMEC: Jelentése a kovászos vizsgálata, vagy az utolsó morzsaszemek keresése. Peszáh előtt ki kell takarítani minden kovászost a lakásból. A Bdikát Hámec az, amikor egy madártollal és egy gyertyával Pészach előtti nap éjjelén megkeressük az utolsó morzsaszemeket (ezeket mi rejtettük el előtte).
BIUR HÁMEC: Az utolsó morzsaszemek elégetése. Miután megkerestük az elrejtett utolsó morzsaszemeket (és remélhetőleg meg is találtuk ezeket) elégetjük és áldást mondunk. Ezt reggelig megtehetjük, öt órával napkelte utánig.
CÁFUN: Ez a Szédereste azon lépése, amikor megkeressük és remélhetőleg meg is találjuk az afikománt, azaz az elrejtett maceszdarabot, ami utóételül szolgál. A Széderben az afikomán az egyik olyan dolog, mely arra hivatott, hogy ébren tartsta a gyerekeket. Itt keveredik a komolyság a jókedvvel.
CIPÓRA: Mózes felesége, Jitró midjánita pap lánya. Mózes akkor találkozik vele, amikor elmenekül Egyiptomból az egyiptomi rabszolgahajcsár megölését követően.
DÁJÉNU: A Szédereste egyik kedvenc dala, arról szól, hogy mennyi minden csodát tett velünk Istenünk. Már egy is sok lett volna, de számos csodát tett. Mindenki hangosan tapsolva énekli legalább a refrént.
DÖGVÉSZ: A tíz csapásból az ötödik, melyben szörnyű dögvész sújtja a haszonállatokat.
EGYIPTOM: A hely, ahol József a fáraó után a második lett, amit megmentett az éhínségtől és ahova Jákob és fiai költöztek. De az új fáraó már nem emlékezett Józsefre és szolgaságba taszította Izrael gyermekeit. Szörnyű lett a sorsuk. Egyiptom egy földrajzi hely és egyben azóta a zsidók számára a szolgaság szimbóluma. Héber neve Micrájim, mely azt jelenti “szűk hely.”
ECHÁD MI JODÉÁ: Ki tudja, hogy mi az egy? Az egyik hagyományos dal, amit a Szédereste végén eléneklünk, 13 számhoz kapcsol alapvető zsidó fogalmakat.
EGYÜGYŰ: A Hágádában szereplő négy gyermek közül a harmadik. Kérdése egyszerű: Mi ez? Így egyszerűen, könnyen értehtően kell elmesélni neki az egyiptomi kivonulás történetét.
ELSŐSZÜLÖTTEK HALÁLA: A tíz csapásból a tizedik. Az összes egyiptomi elsőszülött meghalt, emberek, állatok egyaránt. A fáraó elsőszülött gyermeke is. Ekkor engedte el a zsidókat Egyiptomból.
FÁRAÓ: Az egyiptomi uralkodó, aki lassan és alattomosan rabszolgasorba taszította Izrael gyermekeit. Amikor Mózes és Áron kérték, hogy engedje el a hébereket, nem engedte. Megkeményítette szívét egészen a tizedik csapásig, amikor is az Örökkévaló megölte az összes egyiptomi elsőszülöttet. Ekkor elengedte a zsidókat, de hamarosan üldözőbe vette őket. A történészek között vita van arról, hogy melyik volt az a fáraó, mely uralkodása alatt a kivonulás történt. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint II. Ramszesz.
FREUD: Hogy jön ő ide? Akarsz róla beszélni?
FEKÉLYEK: A tíz csapásból a hatodik. Fekélyek lepték el az emberek testét.
GÓSEN: Egyiptomnak ezen a területén éltek a zsidók. Alsó-Egyiptomban volt, a Nílus keleti torkolatánál.
GOMBÓC: Maceszból készül az a gombóc, amiből Szédereste nagyon sokat elfogyasztunk. Ez emeli a lakoma fényét.
GONOSZ: Lásd Rásá.
HÁGÁDÁ: Az a könyvecske, vagy kézikönyv, melyből a Széderestén követjük a lépéseket, olvassuk az idézeteket. A Hágádá megmagyarázza a szimbólumokat, elmeséli a történetet, leírja az áldásokat és a dalokat. Nagyon sokféle van, az évszázadok során a zsidó kreativitás gyönyörűen illusztrált hágádák százait hozta létre. Manapság is a legtöbb közösség elkészíti saját Hágádáját. Szokás aktualizálni is.
HÁD GÁDJÁ: Hagyományos dal, amit a Szédereste végén elénekelünk, gyerekmeseként is érthető (olyan, mint a répamese), de nagyon mély jelképes üzenete is van.
HAROSZET: A Szédertál egyik kelléke. Alma, bor, dió keveréke és a maltert jelképezi, a rabszolgamunkát, a nehézséget. Nagyon finom és a Széder jelképei között a legkedveltebb. Nagy mennyiség fogy el, ami nem csoda, hiszen a sós víz, a torma nem tudnak versenyre kelni a finomságával. A szefárd (spanyol, keleti eredetű zsidó közösségek) konyha kicsit másképp készíti, mézzel, datolyával. Úgy is nagyon finom.
HÁLÉL: A Szédereste része, a dicsőítő hálaima, amit mondunk.
HILÉL: Talmudi akadémia feje, híres volt állandó vitájáról egy másik talmudi akadémia vezetőjével, Sámájjal. Hilélhez kötik a bölcseink a korech lépésének a szendvicsét. A vacsora előtt fogyasztjuk el, két macesz közé teszünk tormát és hároszetet.
ILLÉS PRÓFÉTA: Élijáhuként is ismerjük. Minden széderestét és körülmetélést meglátogat a hagyomány szerint. Ezért Szédereste kikészítünk neki egy serleget és kinyitjuk az ajtót, hogy meglátogassunk bennünket.
JÁCHÁC: A Szédereste azon lépése, amikor a három lap macesz közül kivesszük a középsőt és kettétörjük. Az egyik felét elrejtjük/ ellopásra alkalmassá tesszük. Ez lesz majd az afikomán, az utóétel.
JÉGESŐ: A tíz csapásból a hetedik. Jött a jégeső, óriási jégdarabok verték el a termést.
JÓZSEF: Jákob ősapánk gyermeke, a kedvenc gyermek. Testvéreit öccsük álmodozása és kedvencsége miatt érzett irigysége arra sarkallja, hogy eladják őt és apjuknak azt mondják, hogy farkas tépte szét. József Egyiptomba kerül, kalandos élete egyik pontján megfejti a fáraó álmát és megoldást javasol. A második ember lesz Egyiptomban a fáraó után. A Kánaánban való éhínség miatt testvérei eljönnek Egyiptomba és élelmet kérnek tőle. Nem ismerik fel, ő megleckézteti őket, majd felfedi kilétét. Kibékülnek, s Jákob és fiai Egyiptomba mennek. Így kezdődik Izrael gyermekeinek története Egyiptomban.
JÁKOB: Izrael, Izsák fia, Ábrahám unokája. Fiaiból lett a 12 törzs.
KÁDES: A Széderste egyik lépése. Kidust mondunk a borra, azaz megszenteljük azt. Az este folyamán négy pohár bort iszunk, ez az első.
KÁRPÁSZ: A Szédertál egyik kelléke, általában petrezselyem vagy salátalevél. Bemártjuk sós vízbe, hogy emlékezzünk a keserűségre. A Széderste egyik lépésének is ez a neve, amikor bemártjuk.
KORECH: A Széderste egyik lépése, amikor megesszük a hagyomány szerint Hilélnek tulajdonított szendvicset, mely két macesz között haroszetből és tormából áll.
KINYÚJTOTT KARRAL: Az Örökkévaló ezt mondta: “Én vagyok az ÚR, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától, és megmentelek benneteket a nekik végzett rabszolgamunkától; megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel.” A tíz csapás lett a súlyos ítélet. A kinyújtott karral az egyik magyarázat a csirkelábra a Szédertálon.
KOVÁSZOS/KOVÁSZTALAN: A Tórában leírt parancs az, hogy “Ennek a hónapnak a tizenötödik napja pedig az ÚR kovásztalan kenyereinek ünnepe. Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek. “ (Vájikrá 23:6)
Mi is a macesz, azaz a kovásztalan kenyér?
A macesz búzalisztből és víz keverékéből készült vékony, ropogós kenyér. Ennyi és nem több. Ahhoz, hogy a tésztája kóser legyen, pontosan 18 perc alatt kell bekeverni és kisütni. Ez azért van, mert a rabbik úgy állapították meg, hogy ennyi idő alatt nem indulnak be a kenyér megkeléséhez szükséges erjedési folyamatok.
Peszáh előtt minden kovászos ételt ki kell takarítani, el kell távolítani a lakásból, házból. Ezek után jön az uolsó morzsaszemek megkeresése (lásd. Bdikát hámec) és az elégetése (lásd biur hámec). Ezután már csak kovásztalant ehetünk, a Peszáhra kóserrá tett edényekből.
KÁSER LEPESZÁH: Peszáhkor csak olyan dolgot fogyaszthatunk, ami az ünnepnek megfelelően kóser, tehát nem érintkezett kovászossal. Ezért külön edényeket használunk vagy a mindennapi edényeket a megfelelő szabályok szerint megtisztítjuk. Sokan csak lepecsételt peszáhi kóser termékeket vásárolnak.
LÁBÁN: Jákob apánk apósa. Azt mondja róla a Hágádá, hogy “mindent el akart veszejteni”. Mi az, hogy “mindent”? És hogy lehet ez egyáltalán? Azt szerette volna, ha unokáit az ő szellemében nevelik. Ha nem kapják a hagyományos, monoteista jákobi nevelést, ami Ábrahám öröksége, hanem a pogány mezopotámiai hagyományok alapján lesznek “haladó”, Lábánvallású arámiak és ezzel követik életmódját, életvitelét.
MACESZ: Azaz kovásztalan kenyér. Amikor Izrael gyermekeinek ki kell sietni Egyiptomból, nem volt idejük megkeleszteni a kenyeret. Ennek emlékére eszünk maceszt.
A macesz búzalisztből és víz keverékéből készült vékony, ropogós kenyér. Ennyi és nem több. Ahhoz, hogy a tésztája kóser legyen, pontosan 18 perc alatt kell bekeverni és kisütni. Ez azért van, mert a rabbik úgy állapították meg, hogy ennyi idő alatt nem indulnak be a kenyér megkeléséhez szükséges erjedési folyamatok.
MÁGID: A Széderste egyik lépése. Azt jelenti elmondás, és a négy kérdésre válaszolva ekkor meséljük el az Egyiptomból való megszabadulásunk történetét.
MÁ NISTÁNÁ: Miben különbözik? Azaz miben különbözik ez az este ( a Szédereste) az összes többi estétől az évben? A Má Nistáná a négy kérdés, amit hagyományosan a legfiatalabb gyermek tesz fel, énekel el.
Miben különbözik ez az este a többitől?
Más estéken ehetünk kovászosat és kovásztalant, ma viszont csak kovásztalant.
Más estéken mindeféle zöldséget eszünk, ma keserűt.
Más estéken nem mártogatunk, ma viszont kétszer is.
Más estéken egyenesen és támaszkodva is ülhetünk, ma este csak támaszkodva.
Ez indítja el a mesét. Vannak közösségek, ahol mindenki együtt énekli.
MIRJÁM: Mózes nővére, ő követte a kis kosarat a folyó mentén. Énekével és zenéjével ő vezette a nőket a Vörös-tengeren való átkelés után dicsőítő énekekkel. Prófétanőnek is nevezzük és szokás Élijáhu/Illés serlege mellé, Mirjámnak is helyezni egy poharat az asztalra, minden olyan nő tiszteletére, aki segítette a zsidóság fennmaradását.
MÁROR: A keserűfű, azaz torma. A Szédertál egyik kelléke, a macesz és a csirkenyak mellett a harmadik legfontosabb kelléke a Szédersetének. A keserűséget jelképei, a szolgaság sanyarúságát.
MÓZES: Az egyiptomi kivonulás főszereplője (az Örökkévaló után), aki kivezeti a zsidókat Egyiptomból. Neve azt jelenti, hogy vízből kihúzott. Édesanyja Jocheved a fáraó rendeletét kicselezve kis kosárkában a Nílusra teszi, ahol Mirjam, Mózes nővére a partól követi kisöccsét. A fáraó lánya fürdőzés közben megtalálja, kihúzza (ezért kapja ezt a nevet). Magához veszi, de Mirjam felajánlja, hogy egy héber nőt hív, aki majd szoptatja a kicsit. A fáraó lánya beleegyezik, Mirjam odahívja anyját. Elválasztásig nála marad, majd beviszi a palotába. Mózes itt nevelkedik hát, s amikor felnő, észreveszi, hogy mi történik népével. Igazságérzetével vezérelve megvédi egy héber testvérét, s megöl egy egyiptomit. Menekülnie kell. Midjánban rejtőzik, s terelgetés közben megjelenik neki az Örökkévaló égő csipkebokorban és felszólítja, vezesse ki a népét, Izrael gyermekeit a szolgaságból.
Mózes egyszer szerepel csak a Hágádában. A rabbik szerint azért, mert a főszereplő az Örökkévaló.
MEGMENTELEK-MEGVÁLTALAK: Kettő a négy kifejezés közül, amit használ az Örökkévaló a Tórában arra, hogy ki fogja menteni népét a rabságból. Ezért iszunk négy pohár bort a Szédereste folyamán.
MOCI MÁCÁ: A Szédereste egyik lépése, áldást mondunk a kovásztalan kenyérre és elfogyasztunk egy darabot.
MIMUNA: A Mimuna egy marokkói ünnep, Izraelben is sokan ünneplik. A lényege, hogy Peszáh ünnepének a kimenetele után sok sok finom kovászos süteményt fogyasztunk és vendégségbe megyünk, vendégeket fogadunk.
NIRCÁ: A Szédereste utolsó lépése, a befejezés, amikor hagyományosan elénekeljük, hogy “Besáná Hábáá BeJerusáláim”, azaz jövőre Jeruzsálemben.
NÉGY: A négyes szám nagyon gyakran előjön az ünneppel kapcsolatban: négy neve van, négy pohár bort iszunk, mert négy különböző kifejezéssel mentett meg minket az Örökkévaló, négy gyermekről beszél a Hágádá, négy kérdéssel indul a történet mesélése.
NISZÁN: A héber hónap, melyben Peszáh ünnepe van. A bibliai hagyomány szerint az első hónap az évben.
NÍLUS: Egyiptom fő folyója, a héberek a keleti torkolatánál éltek Gósenben. A Nílus víze vált vérré az első csapásban. A Nílusra tette rá Jochebed a kis újszülött Mózest.
OMER-SZÁMLÁLÁS: Pészach második napjától kezdve Sávuot ünnepéig tart az Omer-számlálás. Az omer mértékegységet jelent és az új gabonatermésből bemutatott áldozatot jelöli. A Tóra megparancsolja, hogy hét hetet számoljunk az omer bemutatásától. Ezért nevezzük omer-számlálásnak. Nem tudjuk pontosan az okát, valószínüleg a betakarítással kapcsolatos.
PIRAMISOK: A köznyelvben azt mondjuk, hogy a zsidók építették a piramisokat Egyiptomban. A Tóra azt mondja, hogy raktárvárosokat építettünk, sőt téglát készítettünk leginkább és olyan építményeket, melyeket raktározásra használtak.
PITOM: Itt építettünk raktárvárost például.
RAMSZESZ: Sokan keresték a választ arra kérdésre, hogy melyik egyiptomi fáraó időszakában történik a kivonulás. A legismertebb magyarázat szerint II. Ramszesz és a fia idején történik mindaz, amit népünk Kivonulásnak nevez.
RÁCHÁCÁ: A Szédereste egyik lépése, a vacsora előtti rituális kézmosás. Már volt egy kézmosás, de akkor nem mondtunk áldást. A Ráchácá lépésénél mondunk.
RÁSÁ: Azt jelenti: gonosz. A Hágádában leírt négy gyermek közül a második a gonosz. Ő azt kérdezi: Mi ezen szolgálat nektek? Ő kívülállóként néz a történetre, mintha nem az ő emlékezete is volna, nem akarja, ellenszegül. Neki úgy kell elmesélni, hogy elkezdje a magáénak érezni.
RETEK: A Szédertál egyik kelléke, a torma helyett vagy mellett, marorként a keserűség jelképeként szokás retket tenni.
RABBIK: A Hágádában sok rabbiról olvashatunk, akik egész éjszakán át beszélgettek az egyiptomi kivonulásról.
SÓS VÍZ: A Szédertál egyik jelképe, a könnyeket jelképezi, amiket hullattunk a rabszolgaság keserűsége miatt.
SÁSKÁK: A tíz csapásból a nyolcadik. Sáskahad lepett el mindent.
SÖTÉTSÉG: A tíz csapásból a kilencedik, háromnapos sötétség szállt le Egyiptomra.
SULCHÁN ORECH: Az ünnepi vacsora, a Szédereste egyik lépése, terített asztalt jelent szó szerint. Általában gazdag, sokfogásos vacsora, melyet előétellel kezdünk és az afikománnal (utóétellel) zárunk. Azért a maceszdarab-utóétel előtt szokás süteményt is enni.
SZÉDER: Jelentése rend. Azt a rituális vacsorát jelenti, mely elindítja Peszáh ünnepét. Ennek az étkezésnek pontos betartandó rendje van, mely a Hágádában található. Izraelben egy Szédereste van, de a diaszpórában két este is van megtartjuk.
SZÉDERTÁL: A Széderestét indító tál tele jelképekkel. Van rajta macesz, tojás, máror (keserűfű), kárpász (petrezselyem), hároszet (bor-dió-alma keveréke) a malter jelképe, csirkenyak (a Peszáhi áldozat jelképe), sós víz. Nagyon szép díszített tálakat szoktak használni hozzá, fenn maradtak csodálatos családi ereklyék, melyeket generációk sora vett elő a Széderestékre. Egy teljesen egyszerű fehér tányér is megteszi, de a zsidóság úgy tartja, hogy a parancsolat megtartásának értékét növelhetjük, ha díszes tárgyakat használunk. Ez a Hidur Micvá.
SZINAI-HEGY: Ez az a hegy, ahová megérkezett a zsidóság, amikor kivonult Egyiptomból. Itt lett néppé azal, hogy megkapta a törvényeket, a tízparancsolatot. Itt született meg a szövetség az Örökkévaló és a zsidó nép között. A hagyomány szerint mindannyian ott voltunk a Szinai-hegynél.
SZABADSÁG: Peszáh ünnepének egyik, ha nem a legfontosabb fogalma. A fizikai szabadságot a szellemi szabadság követte, kimenekültünk a szolgaságból és megérkeztünk a szabadságba, majd átvettük az életünk kereteit biztosító törvényeket.
SZOLGASÁG: Szolgák voltunk, szabadok lettünk. Ez Peszáh ünnepének egy fő mottója.
TOJÁS: A Szédertál egyik jelképe. Sokféle jelentést tulajdonítanak neki. A Szédervacsora szabad emberek vacsorája és a rabbik szerint a szabad emberek vacsorája előétellel kezdődik. Ezt látták az általuk ismet szabad embereknél, a rómaiaknál, a görögöknél. Ab ovo, azaz a tojástól kezdődik a lakoma.
Másik magyarázata a gyász. Minden örömben kell, hogy legyen fájdalom is, hiszen nem áll még a harmadik szentély. A gyász jelképe pedig a tojás. Végül úgy is magyarázzák, hogy a tojás olyan, mint a zsidóság, minél forróbb vízben főzik, annál keményebb.
TÁM: A négy gyermek közül a harmadik, az együgyű. Lásd együgyű.
TÁMASZKODVA: A négy kérdés (má nistáná) közül az egyik azt teszi fel, hogy miért eszünk ma támaszkodva. Azért, mert a Szédereste a szabad emberek vacsorája, s a szabad emberek, akiket a rabbik ismertek, félig fekve ettek, támaszkodva. Szokás a Széderesten balra dőlni és egymás poharát megtölteni.
TAVASZ: Lásd Áviv
TÍZ CSAPÁS: A fáraó nem akarta elengedni a zsidókat, újra és újra megkeményítette a szívét. Az Örökkévaló ezért csapásokat bocsátott az egyiptomiakra. A tíz csapás szerepel a Hágádában is és szokás minden csapás megnevezése után a kisújjunkkal kicseppenteni a pohárból, mert örömünk nem lehet teljes, hiszen a csapást elszenvedők is Isten teremtményei voltak.
TETVEK: A tíz csapásból a harmadik.
URCHÁC: A Szédereste egyik lépése. Kézmosás. Ez kettő közül az első kézmosás, ekkor nem mondunk áldást. Van, ahol csak a házigazda mossa meg a kezét. Manapság javasolt mindenki számára. (Covid19)
VADÁLLATOK: A negyedik csapás.
VÉR: Az első csapás. Minden víz vérré változott.
VEHI SEÁMDÁ: A Szédereste egyik dala és lépése. Azt meséli el, hogy mennyi mindenki tört ellenünk és volt ellenségünk a történelem során, de az Örökkévaló mindig megmentett bennünket.
VÖRÖS-TENGER: Az egyiptomi kivonulás történetében egy ponton a zsidók elérkeznek a Vörös- (vagy Sás) tengerhez. Előttük a tenger, mögöttük az őket üldöző egyiptomiak. Az Örökkévaló az elkeseredő zsidók vezetőjének, Mózesnek megparancsolja, hogy emelje fel botját. A tenger kettényílik, s a zsidók száraz lábbal átkelnek. Mögöttük a habok újra összecsapnak és megölik az egyiptomi üldöző szekereket.
ZROÁ: A Szédertál egyik kelléke, a csirkenyak vagy csirkeláb. A peszáhi ünnepi áldozati bárány jelképeként van a Szédertálon, az egyetlen, amit nem fogyasztunk el. Mielőtt a zsidók kimenekültek volna Egyiptomból, elfogyasztottak az Örökkévaló parancsára egy bárányt. Később ennek helyére került a liturgiában az ünnepi áldozati ima.